Sok szülő teszi fel magának a kérdést: Vajon ADHD-s vagy figyelemzavaros a gyermekem?
Az alábbi teszt kérdéseinek megválaszolása segítséget nyújthat a szülőknek abban, hogy eldöntsék érdemes-e további vizsgálatokra elvinni a gyermeküket, annak érdekében, hogy amennyiben fennáll az ADHD veszélye, úgy megfelelő fejlesztést biztosíthassanak számára.
Bizonyos esetekben lelki okai vannak, ha gyermek nem tud figyelni, folyton izeg-mozog. Ilyen esetekben gyermekpszichológus segítségét érdemes igénybe venni! A tünetek hátterében állhatnak organikus okok, de olyan pszichés konfliktusok is, mint a gyermekkori depresszió, vagy a szorongás.
A terápia elsősorban a hiperaktív, figyelemzavaros gyerekeknek javasolt, de még nagyon sok gyermekkori problémának ismert a tréning kedvező hatása. A szülők a terápia megkezdése utána a gyermekeiknél gyakran tapasztalnak pozitív változásokat a kortárskapcsolatok alakulásában és az iskolai teljesítményben.
A szülők lapja oldalán egy izgalmas összefoglaló jelent meg a neurofeedback tréning hatékonyságáról.
Az alábbi videóban a figyelem fejlesztésének pozitív hatásait fejtik ki. A figyelmi kapacitásunk növelése hozzásegít bennünket, ahhoz, hogy a tanulásban eredményesebbek lehessünk, és mindennapi életünket megfelelően szervezhessük.
A neurofeedback tréning az egyik legmodernebb eszköznek bizonyult a figyelem fejlesztésében. Leggyakrabban figyelemzavaros gyermekek és felnőttek tüneteinek enyhítése esetén alkalmazzák.
Figyelmi problémák és tanulási nehézség esetén a vizsgaidőszak, kínos és megterhelő helyzetté válhat a hallgatók számára, hiszen ilyenkor nagy mennyiségű tudásanyagot kell elsajátítaniuk és arról beszámolniuk. Tovább
A felnőttkori figyelemzavar, vagy a megfelelő koncentrálás hiánya nem ritka probléma. A legtöbb esetben nehézséget jelent a mindennapi életvezetésben és a munkához társuló feladatok elvégzésében. Tovább
Az alábbi videóban a csúcsteljesítmény pszichés jellemzőit mutatják be, egy jól követhető grafika segítségével. A neurofeedback terápia éppen a csúcsteljesítmény alapját képező figyelmi képességet hivatott tréningezni.
“Részlet a Magyar Narancs által készített interjúból. A teljes cikk a képre kattintva érhető el!”
Egyes becslések szerint a gyerekek tizenöt-harminc százalékának van valamiféle tanulási problémája, enyhébb vagy súlyosabb részképességzavara. Mi az, hogy részképességzavar?
DN: Manapság nagyon könnyen rámondják egy gyerekre, hogy részképesség-zavaros, és a szülő a pedagógussal vállvetve megpróbál számára az adott tantárgy alól felmentést szerezni. A valóságban kevés igazi “disz”-es gyerek van. A többség határeset, inkább csak bizonyos funkciók fejletlenségéről van szó – ennek is lehetnek persze súlyos tanulási képesség- és viselkedésbeli következményei. Abból kell kiindulnunk, hogy a gyerekek kognitív funkciói, a megismerő funkciók az érzékeléstől a gondolkodásig nem egyenletesen fejlődnek. Ha van egy nagyobb széttartás az egyes képességek fejlettsége között, az még nem betegség, csak érési lemaradás, amit, ha idejében észlel a gyerek környezete, még nagyon jól tudunk “érlelő” terápiákkal kezelni. Az lenne a kívánatos, hogy a szülők minél előbb figyeljenek föl a “furcsa” jelenségekre: például, hogy a gyerek feltűnően sokszor esik el, vagy hogy míg a csoporttársai már legóznak, ő még mindig inkább csak a kisautóját tologatja, vagy hogy még nyolcévesen sem tudja megnevezni az ujjait. Persze a szülő a gyerekét általában a jól működő kognitív funkciói alapján ítéli meg: igaz, hogy Pisti nem boldogul nemhogy a fűzővel, de a tépőzárral sem, viszont negyvenkét autómárkát fel tud sorolni. Ez nagyon szép, csakhogy itt akkor valami finommozgás-problémája van a gyereknek – ezzel pedig minél előbb kezdeni kell valamit…
