Távoktatás hatásai – hogyan segíthet a neurofeedback?
Közel másfél éve annak, hogy az online tanulásra való villámcsapásszerű átállás enyhén szólva izgalmas változásokat hozott az életünkbe. A kitárulkozó lehetőségek helyett azonban a távoktatás inkább negatív hatásokkal és tapasztalatokkal szolgált a legtöbbünk számára. Az órák szétestek, a tanulás döcögős volt, és mindemellett az egyedüllét és a bezártság nyomasztó érzése is rányomta pecsétjét gyermekeink hétköznapjaira. Sok szülő ekkor tapasztalhatta először a saját bőrén, hogy milyen is az, amikor a gyermeke „elfelejt” koncentrálni, figyelme megcsappan. Ezt a társak hiánya és a képernyős helyzet egyhangúsága csak még tovább rontotta. Akárhogy is, a gyermekeknek az utóbbi félévben újra a normál oktatási helyzetben kellett teljesíteniük. Sokan észlelhettek akár visszatérő, akár újonnan felmerülő problémákat a gyermekük tanulmányi teljesítményében, memória-funkcióiban, vagy koncentrációs kapacitásában. Ez azért lehet, mert a távoktatás és a jelenléti oktatás teljesen másféle figyelmi fókuszt kíván, a gyermek maga is máshogyan van jelen a két helyzetben. Azok a stratégiák, melyeket csak izzadságos munka árán sikerült kiépítenünk vele a távoktatás alatt, hirtelen csődöt is mondhatnak a jelenléti helyzetben.
Hogyan segít a neurofeedback fejlesztés?
A neurofeedback-tréning figyelemfejlesztő, koncentráció-javító hatásairól már korábban is sokat értekeztünk, azonban a digitális eszközhasználat szempontjából még nem vizsgáltuk meg a kérdést. Szerencsére nem kell a sötétben tapogatóznunk: az érintőképernyős eszközök közelmúltbeli elterjedése számos olyan kutatást inspirált, amelyből tudunk következtetni a neurofeedback és a távoktatás viszonyára. Ezek a tanulmányok az okoseszközökön keresztül vizsgálták, hogy a digitális közegben elsajátított képességek – pl. finommotorika, kategorizálás, feladattudat – mennyire ültethetők át „élő” helyzetbe. A fejlesztő játékokkal játszó kisgyermekek, akik képességeiket digitális eszközökön (pl. tableten) gyakorolhatták, közel azonos szinten alkalmazták az elsajátított tudást, mint akik „élőben” sajátították volna el azokat.
A tanulás kulcsa
Elsőre úgy tűnhet, hogy a neurofeedback itt nem releváns, hiszen ott nem ér hozzá a képernyőhöz a gyermek. Tévedés! Az említett kutatások nem az érintést tartják a tanulás kulcsának, hanem két másik fontos tényezőt, melyben a neurofeedback bizony bővelkedik: az interakciós folyamatot, és a nagyszámú ismétlést. Így kapunk választ arra, hogy a neurofeedback-tréning miért is hatékony. A gyermek a saját biológiai folyamataink szabályozása, a figyelem uralása révén teremt interakciót a képernyőn látott visszajelzésekkel, ezt hétről hétre gyakorolja, ez a digitális tanulási mód pedig kihat azokra a helyzetekre, amikor „éles” helyzetben kell használnia a figyelmi képességeit. Természetesen ez távoktatásban is működik. A neurofeedback-tréning alatt a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy egy képernyő előtt kell fenntartania a figyelmét (pl. egy kis, közeli területre kell fókuszálnia, ahelyett, hogy a tanterem hátuljából figyelné a tábla előtt álló-mászkáló tanárt), így a helyzet ismerőssége még hatékonyabbá teheti a megfelelő képességek előhívását.
Akárhogy is alakul a jövőnk, biztosak lehetünk benne, hogy a neurofeedback-tréning hatékonyan segítheti gyermekünk tanulását – akár online oktatásban, akár jelenléti oktatásban kell majd helytállnia.
Felhasznált forrásmunkák:
Herodotou, C. (2018). Young children and tablets: A systematic review of effects on learning and development. Journal of Computer Assisted Learning, 34, 1-9.
Huber, B., Tarasuik, J., Antoniou, M. N., Garrett, C., Bowe, S. J., & Kaufman, J. (2016). Young children’s transfer of learning from a touchscreen device. Computers in Human Behavior, 56, 56-64.
Bedford, R., Saez de Urabain, I. R., Cheung, C. H., Karmiloff-Smith, A., & Smith, T. J. (2016). Toddlers’ Fine Motor Milestone Achievement Is Associated with Early Touchscreen Scrolling. Frontiers in Psychology, 7, 1108.
Fotó: Joe Shlabotnik