Ezek a belső mondatok megingathatják az önbizalmát, és bizonytalanabbá tehetik abban, hogy képes-e változtatni vagy segítséget kérni. Egy hosszabb távú vizsgálat kapcsolatot talált a gyermekkorban mért ADHD-tünetek és a későbbi alacsonyabb önértékelés között. Ez nem jelenti azt, hogy minden ADHD-val élő gyermek önbizalma sérülni fog, de emlékeztet arra, mennyire fontos észrevennünk, milyen képet alakít ki magáról a sok mindennapi visszajelzés nyomán. PubMed

Van, aki ilyenkor visszahúzódik, más dacosan tiltakozik, indulatosan reagál vagy támadással próbálja távol tartani magától a számára nehéz helyzetet. A viselkedés fontos jelzés lehet: érdemes megállnunk, és kíváncsian megkérdeznünk, mi váltotta ki, mi nehéz a gyermeknek, és mire lenne szüksége. A cél nem az, hogy minden viselkedést elfogadjunk, hanem hogy a határok megtartása közben a gyermek érzéseit és nehézségeit is komolyan vegyük.

Amikor a nehézségből önmagáról alkotott ítélet lesz

Az ADHD-val élő gyermek sokszor nem azért felejt, hagy félbe egy feladatot vagy reagál hirtelen, mert nem érdekli, amit kérünk tőle. A figyelem, a tervezés, a feladatkezdés vagy az érzelmek szabályozása is nehézséget okozhat neki. Ha a környezet ezt újra meg újra szándékos rosszalkodásként értelmezi, a gyermek könnyen azt élheti meg, hogy vele van baj.

Ez nem jelenti azt, hogy a viselkedés következményeit figyelmen kívül kell hagynunk. Azt jelenti, hogy különválaszthatjuk a gyermeket a viselkedésétől: lehet határt szabni annak, ahogyan beszél vagy cselekszik, miközben azt is tudatjuk vele, hogy szeretjük, és segítünk megérteni, mi történt.

Mit takarhat a dac vagy a támadó viselkedés?

A visszaszólás, az ellenkezés, a kiabálás vagy a másik bántása megterhelő a családnak és a közösségnek is. Ezeket a helyzeteket komolyan kell venni, és világos határokat kell tartani. Ugyanakkor a viselkedésből önmagában nem lehet megállapítani, hogy a gyermek „labilis” vagy hogy magatartászavara van.

A dacos vagy támadó reakció mögött többféle nehézség állhat: fáradtság, túlterheltség, kudarcélmény, szorongás, nehéz feladat vagy az, hogy a gyermek még nem tudja szavakkal kifejezni, mi zajlik benne. ADHD mellett más viselkedési vagy érzelmi nehézségek is előfordulhatnak, ezért tartós vagy több élethelyzetben jelentkező problémák esetén érdemes szakember segítségével tisztázni, mire van szüksége a gyermeknek. A kutatások az ADHD és az érzelemszabályozási nehézségek, illetve egyes kifelé irányuló viselkedési tünetek között összefüggést találnak; ez azonban nem jelenti azt, hogy minden dacos vagy indulatos gyermeknél ugyanaz az ok áll a háttérben. PubMed

Hogyan beszéljünk vele egy nehéz helyzet után?

Amikor mindenki zaklatott, nehéz rögtön megoldást találni. Segíthet, ha először megnyugtatjuk a helyzetet, és csak utána beszéljük át, mi történt. A gyermek érzésének elismerése nem ugyanaz, mint a bántó viselkedés elfogadása.

Mondhatjuk például:

• „Látom, hogy nagyon dühös vagy. Nem engedem, hogy megüss, de itt vagyok, és segítek megnyugodni.”
• „Most nem sikerült elkezdened a feladatot. Nézzük meg együtt, melyik része tűnik a legnehezebbnek.”
• „Amit mondtál, az bántó volt. Beszéljük meg, hogyan tudod ezt jóvátenni.”

Próbáljunk konkrétan arról beszélni, ami történt. A „Mindig szétszórt vagy” helyett mondhatjuk: „Ma otthon maradt a füzeted.” Így a gyermek nem azt hallja, hogy ő maga rossz, hanem azt, hogy egy helyzeten lehet változtatni.

Vegyük észre az erőfeszítést is

Ha a gyermek többnyire akkor kap figyelmet, amikor hibázik, könnyen úgy érezheti, hogy csak a problémái látszanak. Érdemes észrevenni azt is, amikor próbálkozik, segítséget kér, visszatér egy félbehagyott feladathoz vagy helyrehoz egy konfliktust.

A dicséret akkor a leghasznosabb, ha konkrét és őszinte:

• „Láttam, hogy nehéz volt elkezdeni, mégis leültél az első feladathoz.”
• „Mérges lettél, de szóltál, mielőtt odacsaptál volna.”
• „Eszedbe jutott, hogy ellenőrizd a táskádat. Ez jó ötlet volt.”

Nem kell minden apróságért túlzóan dicsérni. Elég, ha pontosan megfogalmazzuk, mit vettünk észre.

A nagy feladat helyett egy következő lépés

A „Csináld meg a házi feladatot!” sok gyermeknek túl nagy és homályos kérés lehet. Próbáljuk kisebb, látható lépésekre bontani: „Vedd elő a füzetedet”, „Olvassuk el együtt az első feladatot”, „Most csak az első sort töltsd ki.”

A kis lépések nem jelentik, hogy mindent a gyermek helyett kell elvégeznünk. Abban segítenek, hogy el tudjon indulni, és megtapasztalja: képes haladni. Ha lehet, adjunk neki két elfogadható választási lehetőséget is: „Előbb a matekot kezdjük el, vagy a szövegértést?”

A gyermek életkorához és terhelhetőségéhez igazodó támogatás, valamint a család és az iskola együttműködése sokat számíthat. Az ADHD kezelésében a viselkedéses támogatás és a szülőknek szóló segítség is része lehet az egyéni szükségletekhez igazított tervnek. CDC

Mikor kérjünk további segítséget?

Ha a gyermek tartósan rossznak vagy értéktelennek mondja magát, gyakran szorong, egyre inkább kerüli az iskolai vagy otthoni feladatokat, esetleg az indulatai rendszeresen sérülést vagy komoly konfliktust okoznak, érdemes segítséget kérni. A pedagógusokkal és a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel együtt könnyebb lehet feltárni, milyen helyzetek nehezek számára, és milyen támogatás segítene.

A tartós viselkedési nehézség nem diagnózis, és nem a szülő hibájának bizonyítéka. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermeknek és a környezetének további támogatásra lehet szüksége.

Egy nehéz nap, egy hiba vagy egy konfliktus nem mondja meg, mire képes a gyermek. Ha a határok mellett megértést, konkrét visszajelzést és teljesíthető következő lépéseket is kap, könnyebben tapasztalhatja meg, hogy a nehézségei mellett is képes tanulni, javítani és fejlődni.

Ha szeretné átgondolni, milyen támogatás segíthetné gyermekét a tanulásban és a mindennapokban, vegye fel velünk a kapcsolatot.

A ADHD és önbizalom: hogyan segítsünk a gyermeknek a kudarcélmények után? bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Egy ADHD-s gyermek számára a társas helyzetek értelmezése és kezelése legalább akkora kihívást jelenthet, mint egy hosszabb tanórai feladat. Előfordulhat, hogy szeretne kapcsolódni a többiekhez, mégis gyakrabban marad ki a közös játékból, kerül konfliktusba, vagy érzi úgy, hogy nem fogadják el.

Mit mutat egy friss magyar kutatás?

Szigethi Zsófia és N. Kollár Katalin 2026-ban megjelent kutatása budapesti felső tagozatos, ADHD-val diagnosztizált tanulók osztályon belüli társas helyzetét vizsgálta.

A kutatásban 24 osztály 486 tanulója vett részt, közülük 31 gyermek rendelkezett ADHD-diagnózissal. A vizsgálat szociometriai módszerrel térképezte fel többek között a gyermekek kedveltségét, kölcsönös kapcsolatait és osztályközösségen belüli helyzetét.

Az eredmények szerint az ADHD-val diagnosztizált tanulók átlagosan alacsonyabb kedveltségi szinttel és kevesebb kölcsönös kapcsolattal rendelkeztek. A társas helyzetük gyakrabban került a „visszautasított” vagy „átmeneti” kategóriába.

Ez nem jelenti azt, hogy minden ADHD-s gyermek magányos vagy nehezen barátkozik. A kutatás csoportszintű különbségeket mutatott ki, az egyéni helyzetek pedig nagyon eltérőek lehetnek. Az eredmények mégis felhívják a figyelmet arra, hogy az ADHD támogatása nem érhet véget a tanulási és figyelmi nehézségek kezelésénél.

Mi nehezítheti a társas kapcsolatokat?

A kortárs kapcsolatokban gyorsan változó helyzeteket kell értelmezni. A gyermeknek figyelnie kell mások szavaira, arckifejezésére és gesztusaira, ki kell várnia a sorát, alkalmazkodnia kell a játék szabályaihoz, és közben a saját érzelmeit is szabályoznia kell.

Az ADHD egyes jellemzői ezekben a helyzetekben is megjelenhetnek.

Impulzivitás

A gyermek közbeszólhat, türelmetlenül reagálhat, elvehet egy tárgyat, vagy cselekedhet azelőtt, hogy végiggondolná, mit érezhet a másik. A társai ezt könnyen értelmezhetik szándékos udvariatlanságként vagy erőszakosságként.

A figyelem irányításának nehézsége

Beszélgetés vagy közös játék közben a gyermek elveszítheti a fonalat, nem veszi észre a szabály megváltozását, vagy nem reagál arra, amit a társa mondott. Kívülről úgy tűnhet, mintha nem érdekelné a másik, miközben valójában a figyelme elkalandozott.

Érzelemszabályozási nehézség

Egy kisebb kudarc, félreértés vagy vesztes helyzet is erős indulatot válthat ki. A hirtelen kiabálás, sértődés vagy dühös reakció ijesztő lehet a társak számára, még akkor is, ha a gyermek rövid idő múlva már megbánta a történteket.

Nehezebb alkalmazkodás

A közös játék folyamatos egyeztetést kíván. Ha egy gyermek ragaszkodik a saját elképzeléséhez, nehezen fogadja el a változást, vagy túl erősen próbálja irányítani a helyzetet, a társai idővel elfordulhatnak tőle.

Milyen jelekre érdemes figyelni?

A társas nehézség nem mindig látványos. Érdemes közelebbről megvizsgálni a helyzetet, ha a gyermek:

• gyakran mondja, hogy nincs barátja, vagy senki sem akar vele játszani;
• rendszeresen kimarad a közös programokból;
• sok konfliktusról, csúfolásról vagy igazságtalanságról számol be;
• gyakran kerül fegyelmi helyzetbe a szünetekben;
• csak felnőttekkel vagy nála jóval fiatalabb gyermekekkel találja meg könnyen a hangot;
• az iskolában erős indulatokat mutat, miközben otthon vagy kétszemélyes helyzetben alig jelentkezik probléma;
• szorongani kezd az iskolába indulástól vagy a közösségi programoktól.

Ezek a jelek önmagukban nem bizonyítják az ADHD jelenlétét. Hasonló nehézségek mögött szorongás, tanulási probléma, autizmus, kommunikációs nehézség, kortárs bántalmazás vagy más környezeti tényező is állhat.

Hogyan segíthet a szülő?

A „viselkedj szépen” vagy „próbálj meg barátkozni” típusú tanácsok túl általánosak. Hatékonyabb, ha konkrét helyzeteket beszélünk át a gyermekkel.

Érdemes együtt végiggondolni:

• Mi történt közvetlenül a konfliktus előtt?
• Mit mondott vagy tett a másik gyermek?
• Mit érzett közben?
• Milyen más választ adhatott volna?
• Hogyan lehet egy vita után újra közeledni?

A társas helyzeteket otthon szerepjátékkal is lehet gyakorolni. Segíthet például annak elpróbálása, hogyan kérjen bebocsátást egy játékba, hogyan jelezze, ha valami zavarja, vagy hogyan reagáljon vesztes helyzetben.

A nagyobb csoport helyett eleinte könnyebb lehet egyetlen, elfogadó társával közös, jól szervezett programot kialakítani. A pozitív élményekből fokozatosan épülhet a gyermek társas magabiztossága.

Mit tehet a pedagógus?

Az ADHD-val élő gyermek társas helyzetének támogatása nemcsak egyéni feladat. Az osztály működése és a pedagógusi környezet is sokat számít.

Segíthet:

• az egyértelmű, rövid szabályok használata;
• a várható változások előzetes jelzése;
• a konfliktusok nyugodt, megszégyenítés nélküli átbeszélése;
• a jól működő viselkedés konkrét megerősítése;
• átgondolt párok és kisebb csoportok kialakítása;
• együttműködést igénylő, de jól strukturált feladatok szervezése;
• a kortárs bántalmazás és a kirekesztés következetes kezelése.

Fontos, hogy a gyermek ne kapjon állandóan „rossz”, „neveletlen” vagy „problémás” szerepet az osztályban. Ha ez a kép rögzül, a társai később a semleges helyzeteket is könnyebben értelmezhetik negatívan.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Szakember bevonása indokolt lehet, ha a társas konfliktusok rendszeressé válnak, a gyermek tartósan elszigetelődik, sokat szorong, romlik az önértékelése, vagy a nehézségek jelentősen befolyásolják az iskolai mindennapjait.

Az ADHD vizsgálata és diagnózisa összetett folyamat. A gyermek működését több helyzetben kell megismerni, és fontos a szülők, a pedagógusok, valamint a megfelelő szakemberek együttműködése. A támogatás módját mindig az egyéni szükségletekhez kell igazítani.

Nem a barátkozási szándék hiányzik

Az ADHD-s gyermek sokszor ugyanúgy vágyik elfogadásra és barátságokra, mint bármelyik társa. A nehézséget gyakran az okozza, hogy a figyelmi, impulzivitási vagy érzelemszabályozási sajátosságai a gyors társas helyzetekben félreértésekhez vezetnek.

A megfelelő támogatás segíthet abban, hogy jobban felismerje a társas jelzéseket, többféle választ tudjon kipróbálni, és pozitívabb tapasztalatokat szerezzen a közösségben. Ehhez nemcsak a gyermek erőfeszítésére, hanem türelmes és befogadó környezetre is szükség van.

Források

Szigethi Zsófia – N. Kollár Katalin: Figyelemhiányos hiperaktivitászavarral (ADHD) diagnosztizált tanulók társas helyzetének feltérképezése szociometriai módszerrel. Fogyatékosság és Társadalom, 2026/1. DOI: 10.31287/FT.hu.2026.1.4.

Egészségvonal: ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar).

A ADHD-s gyermek az osztályban: miért lehet nehezebb a beilleszkedés és a barátkozás? bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Ezekre és minden más, a résztvevőkben felmerülő, a módszertanokhoz kapcsolódó kérdésre hivatott válaszolni a Március 27-én, este 18 órai kezdettel megszervezett Webinár, melyet az Országos Biofeedback és Neurofeedback Független Egyesület megbízásából fogok megtartani (K. Hullán Gabriella). A részvételt laikus érdeklődőknek és segítő szakembereknek is ajánljuk.

A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Az alábbi linken lehet rá jelentkezni.

A Neurofeedback módszertani webinár – INGYENES bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Azt, hogy melyek a diszlexia egyértelmű tünetei, nagyon nehéz megválaszolni, ugyanis összetett dologról van szó. Az okát még ma is kutatják, különböző megjelenési formái vannak, és a mögötte álló okok is nagyon különbözőek lehetnek. A legelfogadottabb elmélet szerint akkor beszélünk olvasási nehézségről, vagyis diszlexiáról, ha a gyermek értelmi képességeihez, a gyakorlásra fordított időhöz, valamint a gyakorlás minőségéhez képest jelentős mértékű elmaradás tapasztalható az olvasástanulásban.

Az, hogy az olvasási nehézség milyen tünetekben érhető tetten, egyénenként eltér, azonban van néhány dolog, amire érdemes figyelni. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek olvasás közben gyakran cserélnek betűket vagy szótagokat, ezeket kihagyják, vagy másik helyen olvassák, vagy a szavakat torzítva mondják. Az ő esetükben előfordulhat jobb-bal tévesztés is, vagy fordított irányú olvasás, és gyakran társul ezek mellé a helyesírás gyengesége. Egyes nyelvi feladatokban is gyengébb teljesítményt nyújtanak, sokszor az emlékezetet terhelő feladatokban is rosszabbul teljesítenek. (Az emlékezet és az önellenőrzés jól fejleszthető neurofeedback tréning segítségével) Mindezek egészen enyhe vagy súlyosabb tünetek formájában is jelentkezhetnek. Ezek mellet gyakran az is előfordul, hogy más területen kimagasló teljesítményt nyújt a gyermek.

Ha olvasási nehézség gyanúja áll fenn, érdemes szakember segítségét kérni, hogy a gyermek mielőbb segítséget kapjon, így elkerülje az esetleges kudarcokat. Azt azonban érdemes tudni, hogyha valakinél diszlexia áll fenn, az soha nem múlik el, de megtanulhatóak olyan technikák, amelyek nagymértékben csökkentik az olvasási nehézségből fakadó kellemetlenségeket.

A neurofeedback tréning segítséget tud nyújtani a diszlexia kezelésében, mint kiegészítő terápia. A neurofeedback tréning a figyelmi képességekre van jótékony hatással, ami például segíthet annak kifejlesztésében, hogy a gyermek ellenőrizze, felismerje és javítsa a szövegben lévő tévesztéseit. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekeknek rendszerint sokkal több energiájukba kerül a tanulás, ezért a szakembertől kért segítségen túl mindenképpen fontos, hogy otthon is támogassuk és segítsük gyermekünket a tanulásban!

A Neurofeedback tréning alkalmazása diszlexia, olvasási zavar, vagy tanulási probléma esetén bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

A primitív reflexekre elsősorban az anyaméhben, a születésnél valamint az élet első évében van nagy szüksége a gyermeknek. A későbbiekben már rendellenesnek számít a reflexek megléte. Ezek közé tartozik többek között a szopó-, lépegető-, fejtartó-, vagy a kereső reflex is. A reflexek leépítésére szerencsére nagyon sok lehetőség van. Akár az otthoni és játszótéri játékokban, például a mászókák, hinta, instabil terepek, forgó eszközök, a különböző struktúrájú borítások használatával (homok, kavics, fű, beton közti átmenetek). Mindez a gyermek számára csupa játék, s közben mégis fejlődik, ügyesebbé, kiegyensúlyozottabbá és érettebbé válik. Léteznek olyan terápiák, amelyek a reflexek leépítését segítik elő. Ilyenek az idegrendszer fejlődését elősegítő mozgásfejlesztések, amely során a gyermeknél az alapoktól kezdődően újraépítik, egymásra strukturálják a mozgásfejlődés fázisait, elemeit, így fejlesztik a gyermek mozgását. A feladatok nem csak a beszédközpontot, hanem különböző részképességeket is fejlesztenek. A terápiák az 5-16 éves korú gyermekek körében lehetnek hatásosak.

Neurofeedback állapotfelmérés során számtalan esetben derül ki, hogy mozgásfejlődéssel kapcsolatos lemaradásai is vannak a gyermeknek. Ezekben az esetekben mindig javasolni szoktam a megfelelő mozgásfejlesztés elkezdését a neurofeedback tréninggel párhuzamosan.

Fotó: Walter Silva

A Primitív (csecsemőkori) reflexek bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Annak, hogy gyermeke a képességeihez képest rosszabbul teljesít az iskolában, számos oka lehet. Amennyiben úgy érzi, hogy gyermekének segítségre lenne szüksége, érdemes felkeresni a kerületi pedagógiai szakszolgálatot képességfelmérés céljából.

A neurofeedback tréning megfelelő segítséget tud nyújtani figyelmi problémák esetén. A jó figyelmi képesség elengedhetetlen  a többi kognitív funkció (memória, gondolkodás, stb.) megfelelő működéséhez. Abban az esetben, ha úgy gondolja, hogy gyermekének figyelemzavarhoz hasonlító problémái vannak és emiatt képtelen megfelelően teljesíteni az iskolában, úgy érdemes elvégezni egy neurofeedback állapotfelmérést.

Neurofeedback állapotfelmérésre jelentkezhet Budapest belvárosában, a Kálvin térhez közel.

Fotó: Ianus

A Tanulás otthon – a megfelelő környezet kialakítása bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Hogy mi okozza a hiperaktivitást, az a kutatókat is régóta foglalkoztatja. A kórkép kialakulásában a környezeti, a genetikai, és a biológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak.

A családvizsgálatokból kiderül, hogy a betegség becsült örökölhetősége 0,7–0,8 % közötti. Az örökletességet igazolják az ikervizsgálatok is, amelyekből kiderül, hogy ha az ikerpár egyik tagja hiperaktív, akkor a zavar 50-90% eséllyel jelenik meg az ikerpár másik tagjánál is. Az örökbefogadott hiperaktív gyermekek családjában ritkább az előfordulása, mint a nem örökbefogadott gyermekeknél.

A biológiai tényezők zavarát okozhatja enyhe agyi károsodás, ami az ADHD esetében a bal féltekét érinti. Ez a károsodás létrejöhet genetikai okból, vagy a terhesség, szülés körüli komplikációk hatására. A hiperaktív gyerekekre általában jellemző, hogy alacsony súllyal születnek, a szülők pedig gyakran oxigénhiányos szülésről, vagy elhúzódó vajúdásról számolnak be. Emellett az agyban az idegsejtek közötti ingerület-átvivő vegyületek szintjén is eltéréseket találtak.

Végül, de nem utolsó sorban említjük azokat az eredményeket, amelyek az ADHD környezeti okaira hívják fel a figyelmet. Léteznek ugyanis olyan elméletek, amelyek szerint hiperaktivitást okozhat a kora gyermekkorban átélt káros stresszhatás, a családi körülmények, konfliktusok, esetleg szülői pszichiátriai kórkép, az egyedül nevelő szülő terhei, valamint a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet is jelenthet kockázati tényezőt. Amerikai kutatók kimutatták, hogy különösen fontos szerepet játszanak a korai kötődési minták, az elhanyagolás, illetve a korai traumák, mindezek ugyanis hatással vannak az agy fejlődésére, egy-egy trauma okozhatja az agy kémiai működésének megváltozását.

A neurofeedback tréning megfelelő segítséget képes nyújtani a figyelemzavar kezelésében.

Fotó: Walter Silva

A Mi történik, ha a gyerek ADHD diagnózist kapott? Mit jelent ez pontosan? bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Ahhoz, hogy az írott nyelvet megértsük, nem csak technikailag kell megtanulni olvasni, az is fontos, hogy amit olvasunk, azt közben értsük, és vissza tudjunk rá emlékezni. Ezeket tanulási folyamat eredményeként sajátítjuk el.

Érdemes tudni, hogy lévén az olvasás több lépcsős folyamat, a nehézségek mindenkinél más-más területen jelentkezhetnek. Így tehát megtörténhet az, hogy míg a gyerek nagyon jó technikával olvas, addig a szövegemlékezet vagy a szövegmegértés területén akadnak nehézségei. Mivel az emlékezet nehézségei általában nem csak olvasásban szoktak jelentkezni, hanem az írott szöveg megértésének esetében is.

Az olvasásértés fejlesztésére számos lehetőség nyílik. Segít, ha olvasás előtt felhívjuk a gyermek figyelmét arra, hogy próbálja meg megérteni, amit olvas. Ezt feladattal is elősegíthetjük, például koppintson, ha valamelyik szót nem érti. Érdemes ebben a korban hangosan olvasásra biztatni a csemetét. Miután elolvasta az adott szöveget vagy szövegrészt, beszélgethetünk róla, kérhetjük, hogy keressen meg egy-egy szót a szövegben, mesélje el saját szavaival, miről olvasott. Amennyiben ez nagy nehézséget okoz, eleinte megoldást jelenthet, ha a szövegeket részenként olvastatjuk vele és úgy beszélgetünk róla. Fontos, hogy a szavak jelentésével tisztában legyen a gyermek, ha nehezebb, ritkább, kevésbé ismert szó van a szövegben, mindenképpen magyarázzuk meg, mit jelent és kérjük, hogy mondjon vele mondatot. Hasznos játék lehet az is, hogy egy-egy mondat felolvasása után az apróságokra rákérdezünk, majd a szöveg végigolvasása után szintén kérdéseket teszünk fel a tartalomra vonatkozóan.

Az, hogy a szülők otthon segítik a gyermeküket, nagyon jó, főleg akkor, ha valamilyen területen nehézséggel küzd. Az azonban nagyon fontos, hogy szakemberrel is konzultáljanak. Ilyen probléma esetén érdemes felkeresni egy logopédust, aki vizsgálatot követően pontosabban meghatározhatja, hogy mely terület elmaradása okozza a nehézséget az olvasásértésben. Szükség esetén terápiás megsegítést fog javasolni, de az is lehet, hogy hasznos jó tanácsokat ad, amivel otthon személyre szabottan tud segíteni gyermekének!

Bizonyos esetekben a szövegértési problémákhoz figyelemkoncentrációs nehézség is társul Ilyen esetben a logopédiai fejlesztés mellett hasznos segítséget nyújthat a neurofeedback tréning is. Logopédiai vizsgálatot a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat végez. Amennyiben pedig figyelmi nehézségre is gyanakodnak, akkor érdemes egy neurofeedback állapotfelmérést is elvégeztetni.

A Szövegértési nehézség gyermekkorban bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

Azt, hogy melyek a diszlexia egyértelmű tünetei, nagyon nehéz megválaszolni, ugyanis összetett dologról van szó. Az okát még ma is kutatják, különböző megjelenési formái vannak, és a mögötte álló okok is nagyon különbözőek lehetnek. A legelfogadottabb elmélet szerint akkor beszélünk olvasási nehézségről, vagyis diszlexiáról, ha a gyermek értelmi képességeihez, a gyakorlásra fordított időhöz, valamint a gyakorlás minőségéhez képest jelentős mértékű elmaradás tapasztalható az olvasástanulásban. Az, hogy az olvasási nehézség milyen tünetekben érhető tetten, egyénenként eltér, azonban van néhány dolog, amire érdemes figyelni. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek olvasás közben gyakran cserélnek betűket vagy szótagokat, ezeket kihagyják, vagy másik helyen olvassák, vagy a szavakat torzítva mondják. Az ő esetükben előfordulhat jobb-bal tévesztés is, vagy fordított irányú olvasás, és gyakran társul ezek mellé a helyesírás gyengesége. Egyes nyelvi feladatokban is gyengébb teljesítményt nyújtanak, sokszor az emlékezetet terhelő feladatokban is rosszabbul teljesítenek. Mindezek egészen enyhe vagy súlyosabb tünetek formájában is jelentkezhetnek. Ezek mellet gyakran az is előfordul, hogy más területen kimagasló teljesítményt nyújt a gyermek.

Ha olvasási nehézség gyanúja áll fenn, érdemes szakember segítségét kérni, hogy a gyermek mielőbb segítséget kapjon, így elkerülje az esetleges kudarcokat. Azt azonban érdemes tudni, hogyha valakinél diszlexia áll fenn, az soha nem múlik el, de megtanulhatóak olyan technikák, amelyek nagymértékben csökkentik az olvasási nehézségből fakadó kellemetlenségeket. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekeknek rendszerint sokkal több energiájukba kerül a tanulás, ezért a szakembertől kért segítségen túl mindenképpen fontos, hogy otthon is támogassuk és segítsük gyermekünket a tanulásban!

A neurofeedback tréning a logopédiai fejlesztés mellett, kiegészítő terápiaként tud segíteni.

Érdemes tudni, hogy a neurofeedback tréning diszlexia esetén a legnagyobb segítséget a koncentráltabb figyelem kialakításában és annak fenntartásában képes nyújtani. Sok esetben – de korántsem mindig – megfigyelhető az is, hogy a beszédért, beszédértésért felelős agyi területeken (temporális lebeny) túlzott HighBeta aktivitás van jelen, ami egyfajta izgatottságot/szorongást jelent, ennek csökkentése pedig elengedhetetlen. A figyelemkoncentráció fejlesztése a frontális, homloklebenyi területen történik.

Budapest belvárosában érhető el neurofeedback tréning diszlexia esetén.

Fotó: Jens De Groot

A Honnan lehet tudni, hogy diszlexiás  gyermek? Mit érdemes tenni, hogy a gyermek ne maradjon le az iskolában? bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.

A teljes cikkért kattintson!

A Ugrálva tanulás! bejegyzés először a Figyelemfejlesztés jelent meg.